10.-Egy séta mindent megold

1000 blogmegtekintés és 11 feliratkozó! Nagyon szépen köszönjük, hogy ennyien szeretitek a blogunkat! :3


*Emma*
-Nem? Josh ez most komoly... -kezdtem a mondanivalómat, mikor Josh közbevágott.
-Igen, ez most komoly Emma! -mondta határozottan a bátyám.
-Hagyd már, hogy végig mondjam!! -kiabáltam a testvéremmel.Utálok így beszélni Josh-sal,de csak ilyenkor veszi észre, hogyha komolyan gondolok valamit. Josh nyugodt arckifejezéssel az arcán rám nézett, majd bólintott, ezzel engedélyezve, hogy elmondhassam amit gondolok. Milyen megtisztelő.
-Komolyan gondoljuk azt, hogy együtt szeretnénk lenni -néztem farkasszemet a bátyámmal.
Egy pillanatig George és köztem cikázott a tekintete, majd a kezünket kezdte nézni. Azóta fogjuk egymás kezét, mióta bejöttünk és ez hatalmas lelki erőt adott nekem. Így határozottan állhattam Josh előtt várva a 'végítéletet'.
-Em,te a kishúgom vagy! Nem járhatsz az egyik legjobb barátommal, aki ráadásul a bandatársam is -szögezte le megint a tényt.
-Mi ez a kiabálás?! -jött le Jaymi,JJ és  Olly. Jaj, a vendég előtt így viselkedünk...
-Ne haragudjatok srácok. Nem fontos.-mondta Josh teljesen megváltoztatva arckifejezését, mosolygósan nézett a leérkezőkre.
-Szerintem igen is fontos -szólalt meg George is, pedig úgy kihagytam volna belőle őt, de ez az ő dolga is volt nem csak az enyém.
-Josh... ugye hagyod őket, hogy... -szólalt meg JJ félénken.
-Nem! Ők itt ketten összeesküdtek ellenem... -mutogatott idiótán.
-Emma és George végre rendbe van?-kérdezte Jaymi és remény csillant a szemében. Josh már biztosan fortyogott magában.
-Nem! Nem! Nem! -tört ki Josh-ból az egyszerre a felhalmozódott düh és idegesség -George! Mondd csak gondoltál arra, hogy 1 hónap múlva turnéra kell mennünk és akkor Emma haza megy? Szétváltok! Szét kell válnotok! -osztott ki minket. Szavai visszhangzottak a fejemben, de mégse tudtam felfogni, megérteni azt, hogy haza kell mennem, a fiúk meg turnéra indulnak. Szinte el is felejtettem, hogy haza kell mennem... Vissza az unalmas zeneírogatós életembe, ahol nincs szerelem, se móka, se Lola, se nevetés,  de még George sem...aki szinte mindegyiknek az okozója-kivéve persze a barátnőmnek-. Rádöbbentem, hogy ez alatt a rövid idő alatt milyen közel kerültünk egymáshoz.
George-ra néztem, majd ahogy a tekintetem találkozott a gyönyörű barna szemeivel nem tudtam reálisan gondolkozni. Tudtam, hogy miatta feledkeztem meg mindenről. Túlságosan is vonzott magához, hogy beismerjem az igazat. Ő itt fog hagyni, én pedig elmegyek innen. De ez nem érdekelt. Nem.
-Elnézést,hogy beleszólok,de Josh...biztos,hogy a húgod boldogsága útjába akarsz állni?-szólalt meg  nagy meglepetésünkre Olly. Lola boldogan mosolygott rá. Ő is végig nézte ezt az egész fesztivált.
Halványan elmosolyodtam és megszorítottam George kezét. Tudtam, hogy Olly szavai hatni fognak.
Josh zavarában összeráncolta a szemöldökét.


*Josh*

Ezt nem hiszem el!Mindenki megbolondult és nem tudnak reálisan gondolkozni, csak én! A húgomnak nem törhetik össze a szívét!
Határozottan állítottam ezeket a tényeket, de Olly mondata megrendített..
Azon vagyok, hogy Emma boldog legyen, de én vagyok az aki ennek az útjába állt. Szörnyen elszégyelltem magam és kirohantam a házból a bejárati ajtót magam után jól becsapva. Nem jutottam messzire.
-Josh! Az isten szerelmére állj már meg! -hallottam Emma hangját,majd társult hozzá a lábai dobogása. Utánam futott..
Megtorpantam, majd erőt véve magamon megfordultam.Ott állt előttem a kishúgom, aki már nem is olyan kicsi és könyörgő tekintettel nézett rám.
-Sétáljunk egyet -vetette fel az ötletet.
-De hát a többiek.. -hebegtem.
-Ellesznek.-vágta rá és biztatóan rám mosolygott. Aprót bólintottam és lassan elkezdtünk andalogni London utcáin.A környék nyugis volt, mivel már esteledett.
Hosszan sóhajtottam amint végignéztem az öreg tölgyekkel díszített utcán. 
-Gyere üljünk le -javasolta Em.
-Ne haragudj. Kérlek.-szólaltam meg hirtelen, de határozottan.
-Rád sosem tudnék.-mondta és elmosolyodott. Meglökte egy kicsit játékosan a vállam, hogy ne vágjak olyan fancsali képet.
-Én megbízom George-ban -mondta,de maga elé nézett.-Leakart rólam mondani miattad...
A szavai villámcsapásként hasítottak belém. A barátom és a húgom életét is megkeserítettem...borzalmas ember vagyok!
-Áldásom rátok.-mondtam nagyot sóhajtva. Egy percre csak engem figyelt,majd mikor  meggyőződött arról,hogy komolyan mondtam hirtelen megölelt. Pár percig csak öleltem, majd két kétségbe esett kiáltást hallottunk.
Lola és George összevissza szaladgált nem messze, de ők még nem vettek minket észre. Elmosolyogtam a két idiótán. Ránéztem Emmára és belőle kitört a nevetés. George hirtelen felkapta a fejét és futásnak eredt.
-George! Várj! Hova mész?-kiabált utána Lola. Hátradobta a szőke haját és így láthattam a bosszús mégis gyönyörű arcát.Hirtelen George száguldott el mellettem és egyenest Emmához rohant. Emma kacarászva ölelte vissza George-t ,majd a bandatársam felkapta és megpörgette.
Megköszörültem a torkomat jelzés képen, hogy egy percre figyeljenek rám. Elértem a célom, mert ijedten kapták felém a fejüket. Lola is ide ért addigra, így a kijelentésem hivatalos lesz.
-Legyetek boldogok.-mosolyodtam el biztatóan. -George,vigyázz a húgomra! -mondtam neki komolyan, de ő csak a nyakamba vetette magát. Hirtelen csoportos öleléssé fajult a dolog Emma és Lola a hátunkra ugrottak és úgy öleltek minket.
-Összenyomtok!-nyögött fel nevetve George és erre elengedtük egymást.


*George*

Hatalmas mosollyal az arcomon szorongattam Emma kezét, akivel végre hivatalosan is együtt vagyok. Mérhetetlenül boldog vagyok!
Együtt sétáltunk vissza a házhoz, mikor hirtelen megszólalt Josh telefonja.
-Heló....Mi?...Most?.....Értem....-ennyit hallottunk és Josh vonásai izgatottá váltak.-George!!Megvan a helyszín a Beautiful Life-hoz!! -fordult felém és majd kicsattant az örömtől..
-Ne viccelj tesó! Ez nagyon jó -örültem meg. A második saját számunkat végre felvesszük.
-Csak annyi a baj, hogy a turné előtt készen kell lennie. Egy hónapon belül. Sokat kell majd dolgoznunk.
-Majd a lányok elkísérnek minket.-vetettem fel az ötletet.
-Remek ötlet.-helyeselt Josh.
-De nem akarunk zavarni.-mondta Lola.
-De király!Még nem láttalak titeket próbálni.-mondta édesen Em.
Azonnal meglátszott a két lány jellemének a totális különbsége.